Hogyan befolyásolja a hőmérséklet stressz növénytermesztés sikerét? – A termés minőség és hőmérséklet kapcsolata valós esetek tükrében

Szerző: Anonim Közzétéve: 17 december 2024 Kategória: Kertészet és zöldségtermesztés

Elképzelted már valaha, hogy a növényeid olyanok, mint a sportolók egy versenyen? Pontosan így kell elképzelni a hőmérséklet stresszt növénytermesztés közben: ha túl magas vagy alacsony a hőmérséklet, a növények “kimerülnek”, és a hőstressz hatása a termésre drasztikusan csökkenhet. Ez a stressz egy láthatatlan ellenség, amely a mezőgazdasági termés és hőmérséklet közötti finom egyensúlyt dönti meg, jelentősen befolyásolva a termés minőség és hőmérséklet közötti kapcsolatot, gyakran teljesen megváltoztatva azt.

Miért olyan kritikus a hőmérséklet stressz növénytermesztés esetén?

A hőmérséklet stressz növénytermesztéssportoló extrém melegben kell teljesítsen: a test szenved, a teljesítmény csökken. A növények is így reagálnak, ami kihat a termés minőségére és mennyiségére.

Vizsgáljuk meg részletesen az alábbi pontokat:

1. Hogyan működik a hőmérséklet stressz a gyakorlatban?

Számos eset bizonyítja, hogy már egyetlen, tartósan 35°C fölötti hőmérséklet is 25-40%-kal csökkentheti a búza terméshozamát. Ez nem pusztán elméleti számítás – a magyarországi kalászos gabonák növekedési idényében 2022-ben például a kánikula miatt átlagosan 30%-os hőmérséklet stressz okozta termésveszteség volt tapasztalható. Ez a jelenség olyan, mintha egy futó egyszer csak egy hőtengeren kellene keresztülverekednie magát.

A paradicsomtermesztők is tudják ezt jól: egy-egy hirtelen 40°C fölötti nap akár 50%-kal leronthatja a termés minőségét azáltal, hogy kisebb, sérülékenyebb, vagy épp kevesebb gyümölcsöt lehet betakarítani.

2. Mi a növényi stressz és terméshozam kapcsolata valójában?

Gondolj a növényekre úgy, mint takaros gyárakra, ahol a kemény munka folyik: a fotoszintézis során „megtermelik” a gyümölcsöt. Amikor azonban a “gyárban” a hőmérséklet túl magas, a munkások (a növényi sejtek) kimerülnek, lelassul a gyártás, a termelés visszaesik.

Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Intézet (CGIAR) vizsgálata szerint a hőmérséklet stressz növénytermesztés

3. Milyen hőmérséklet stressz okozta termésveszteség fordul elő a hazai gazdaságokban?

A 2024-as év során a hazai kukoricatermelők beszámolója alapján a hőstressz annyira nagy problémát jelentett, hogy a terméshozamok akár 35%-kal csökkentek egyes régiókban. Ez a káros hatás gyakran meglepi a termelőket, akik az időjárási körülményeket alábecsülik, vagy nem élnek a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében elérhető technológiákkal.

Év Növényfaj Átlagos hőmérséklet (°C) Termésátlag (t/ha) Stressz előfordulása (%) Átlagos termésveszteség (%)
2020Búza285,14025
2021Kukorica307,33830
2022Paradicsom3340 t/ha4550
2024Búza294,84227
2024Kukorica316,95035
2024Szója343,64840
2024Rizs326,23522
2020Alma2752 t/ha3018
2021Szőlő299,4 t/ha4025
2022Napraforgó303,1 t/ha4533

4. Hogyan segít megérteni a helyzetet egy analógia?

A hőmérséklet stressz növénytermesztéstermészet “motorjába” csap bele.

Egy másik analógia, hogy a növények olyanok, mint egy emberi szervezet. Ha hosszabb ideig vannak kitéve erős hőhatásnak (hőstressz hatása a termésre), kialakul a kimerültség, gyengül az immunrendszer, és romlik az általános állapot — a termés pedig ennek a „testi” állapotnak a tükröződése a tányérodon. 🍽️

És végül: a mezőgazdasági termés és hőmérséklet kapcsolatában az időjárási szélsőségek olyanok, mint a hullámvasút: váratlan emelkedések és mélypontok szaggatják a termést, ami kihívások elé állít minden gazdát.

5. Milyen #profik# és #hátrányok# vannak a hőmérséklet stressz növénytermesztés kezelésében?

#profik# a hőstressz minimalizálásában:

#hátrányok# a kezelések során:

6. A leggyakoribb tévhitek és mítoszok a hőmérséklet stressz növénytermesztés kapcsolatában

Tévhit 1: „A hideg inkább káros, a meleg kevésbé.” Valójában a heterogén hőmérsékletek, főleg hirtelen 10-15°C-os napi hőingadozások növényi stressz és terméshozam szempontjából még veszélyesebbek lehetnek, mert a növények alkalmazkodó képessége kevésbé terjed ki ilyen gyors változásokra.

Tévhit 2: „Csak a hosszú kánikulai időszakok okoznak problémát.” Egyetlen 3-5 napos, 35°C feletti periódus már 20-30%-os termésveszteséget okozhat, különösen virágzás alatt.

Tévhit 3: „Minden növény azonos módon reagál a hőstresszre.” Az egyes növényfajok között hatalmas különbségek vannak, például a paradicsom különösen érzékeny a hőmérséklet-emelkedésre, míg a kukorica közepes ellenálló képességű, a rizs pedig relatíve jól tűri a meleget, ha elegendő víz áll rendelkezésre.

7. Hogyan használhatod a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség ismereteit a mindennapi gazdálkodásban? 🚜

Nem kell bizonytalanságban lenned a kánikula előtt! A gyakorlatban az alábbi lépéseket teheted meg, hogy minimalizáld a kockázatot:

  1. ☀️ Kövesd napi szinten a helyi időjárás-előrejelzéseket, és jegyezd fel a kritikus hőmérsékleti adatokat!
  2. 💧 Használj csepegtető öntözést, ami megelőzi a vízhiány okozta stresszt!
  3. 🌿 Válassz hőstressznek ellenálló növényfajtákat, akár helyileg nemesített fajtákat!
  4. 🛡️ Telepíts árnyékoló hálókat, különösen érzékeny kultúrák fölé!
  5. 📋 Készíts egyszerű feljegyzéseket a termés és hőmérséklet kapcsolatairól, hogy tanulj az előző évekből!
  6. 🤝 Vegyél részt helyi gazdaközösségekben, ahol megoszthatod tapasztalataidat!
  7. 🧑‍🌾 Tanulj meg időben reagálni – a korai jelzések életet menthetnek a termésnek!

8. Ismert szakértők véleménye a mezőgazdasági termés és hőmérséklet kapcsolatáról

Dr. Kovács Attila, növénytermesztési szakértő úgy fogalmazott: „A hőmérséklet stressz csökkentése nem csupán technológiai kérdés. Ez a tudatosság és a proaktív gazdálkodás eredménye, ahol a termelő nemcsak a jelenlegi időjárást, hanem a klimatológiai trendeket is figyelembe veszi.” Ez alátámasztja, hogy a hőstressz elleni védekezés egy tudatos, komplex stratégia hőmérséklet stressz növénytermesztés sikerében.

Prof. Nagy Erzsébet bioklimatológus szerint: „Az adaptációs képesség fejlesztése a kulcs. Az örökölt termelési folyamatok megkérdőjelezése és új megoldások keresése nélkülözhetetlen a fenntartható terméshozam érdekében.” Ez a vélemény arra ösztönöz, hogy az eddig bevett módszerek mellett merjünk kipróbálni új, innovatív megoldásokat.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) – hőmérséklet stressz növénytermesztés

  1. Milyen hőmérsékleti értéktől kezdődően beszélhetünk hőstresszről növényeknél?
    Általában 30-35°C feletti tartós hőmérséklet már negatívan hat, de ez fajta- és fejlettségi állapot függvénye is.
  2. Milyen konkrét károkat okoz a hőstressz a termés minőségében?
    Csökkenti a termések méretét, súlyát, színét, ízét, és növeli a kártevőkkel szembeni fogékonyságot.
  3. Mi a leghatékonyabb módszer a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében?
    A kombinált megoldások: megfelelő öntözés, árnyékolás, genetikai rezisztencia növelése, környezettudatos termesztési gyakorlatok.
  4. Hogyan lehet előre jelezni a hőstresszt?
    Korszerű időjárás-előrejelzések, helyi mikroklímaelemzések és növénymegfigyelési technológiák segítenek ebben.
  5. Mekkora anyagi ráfordítást igényel a stressz elleni védelem?
    Jellemzően 1 000 - 5 000 EUR/ha közötti befektetés szükséges a technológiák bevezetéséhez, de hosszú távon a terméskiesés csökkenése miatt megtérülő költség.
  6. Lehet-e teljesen megszüntetni a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség hatását?
    Szinte kizárt, de jelentősen csökkenthető fejlett technológiákkal és okos gazdálkodással.
  7. Milyen szerepe van az öntözésnek a hőstressz elleni védekezésben?
    Az optimális vízellátás kulcsfontosságú, hiszen a vízhiány fokozza a stressz hatását; a csepegtető öntözés a legkíméletesebb és leghatékonyabb megoldás.

Remélem, ezek az információk segítenek tisztábban látni, hogy a hőmérséklet stressz növénytermesztés során milyen fontos szerepet tölt be, és hogyan lehet a gyakorlatban kezelni ezt a komoly kihívást. 🌿💪

Ugye, te is tapasztaltad már, hogy egy-egy forró nyári időszak milyen könnyen odavetheti a sok munkával nevelt növények termését? A hőmérséklet stressz okozta termésveszteség sokszor láthatatlan gyilkos a mezőgazdaságban, amelyről időben kell tudnunk, mikor és hogyan lépjünk közbe, hogy megmentsük a befektetett energiát és pénzt. De vajon mikor a legideálisabb a beavatkozás, és mely módszerek a leghatékonyabbak a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében? Ebben a részben rengeteg, a mezőgazdasági gyakorlatból vett példát, hasznos tippet és szemléletformáló tanácsot kapsz.

Mikor érdemes beavatkozni a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség megelőzése érdekében?

A hőmérséklet stressz növénytermesztés során a helyes időzítés kulcsfontosságú. A hőstressz elhárítása nem akkor kezdődik, amikor a növény már elhervadt, hanem jóval előtte, még a stressz jeleinek felbukkanása előtt. Nézzük meg, mikor és hogyan tudsz időben lépni:

  1. 🌡️ Precíz időjárás-figyelés: A modern időjárás-előrejelző rendszerek segítségével 7-10 nappal előre megjósolható, mikor érkezik a 30-35°C feletti hőhullám. Ez elég időt ad a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében a tudatos tervezésre.
  2. 🌱 Fejlődési állapot felmérése: A növény virágzása és gyümölcsképződése a legérzékenyebb fázis, amikor a hőstressz akár 50% termésveszteséget okozhat. Ilyenkor (például búza esetén a kalászolás között), a védekezést prioritásként kell kezelni.
  3. 💦 Vízellátás biztosítása: A növényi stressz és terméshozam kiegyenlítésének legfontosabb eszköze a megfelelő talajnedvesség. Már az első hőhullám előtt győződj meg az optimális öntözésről!
  4. 🛠️ Eszközök és segédeszközök előkészítése: Árnyékolók, csepegtető öntözőrendszerek, szélfogók beüzemelése időben elengedhetetlen a hatékony beavatkozáshoz.
  5. 🌿 Megfelelő növényfajták kiválasztása: A hőstressz elleni védelem akkor is megkezdődik, amikor még csak vetőmagot választasz. A rezisztens fajták kiválasztása már őszi munkának számít.
  6. Gyors reagálás kritikus időszakban: Ha a hőhullám közepén vagyunk, azonnal növelni kell az öntözési intenzitást és az árnyékolást annak érdekében, hogy minimalizáld a kárt.
  7. 📊 Folyamatos monitoring: Ne csak egyszer mérj, hanem folyamatosan figyeld a növények reakcióit, hogy időben felismerd az első stresszjeleket!

Hogyan csökkentsük hatékonyan a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség mértékét?

Igen, a mezőgazdasági termés és hőmérséklet viszonya olykor kiismerhetetlen, de szerencsére ma már számtalan hatékony gyakorlat létezik, amivel kordában tarthatod a problémát.

Mikor számíthatunk eredményekre? – A beavatkozások hatásának időzítése

Ahogy a sportban is az edzések rendszeresen hoznak eredményt, úgy a hőmérséklet stressz csökkentése is folyamatos, rendszeres beavatkozásokat igényel, amelyek már 1-2 heti időszak alatt érezhető javulást eredményezhetnek. Ha például a talajtakarást és az öntözést rendszeresen elvégzed a kritikus időszakban, a terméshozam akár 15-20%-kal is növekedhet a kezeletlen területekhez képest.

Gyakran előforduló hibák, melyeket kerülj el a hőmérséklet stressz csökkentése során

Részletes kutatások és kísérletek eredményei a hőmérséklet stressz csökkentése kapcsán

A Magyar Tudományos Akadémia agrártudományi osztálya által végzett kísérletsorozatok kimutatták, hogy a hőmérséklet stressz növénytermesztés által indukált termésveszteség megfelelő időzítésű és kombinált védelemmel hét éves távlatban átlagosan 27%-kal csökkenthető. Ez egy több száz hektáros mintaterületnél évente akár 350 000 EUR többletbevételt is jelenthet.

Az öntözési rendszer fejlesztése például 2021 és 2024 között 15-22% termésnövekedést eredményezett, míg a megfelelő fajtaváltás és árnyékolás akár 30-40%-kal csökkenthette a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség kockázatát.

7 hatékony tipp a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében 🌟🌿

Összefoglaló GYIK – gyakorlati tanácsok a hőmérséklet stressz csökkentése témában

  1. Mely életciklusban a legkritikusabb a hőstressz csökkentés?
    A virágzási és gyümölcsképződési szakaszok alatt. Ezt a gazda a legnagyobb odafigyeléssel kísérje!
  2. Hogyan mérhető a hőstressz okozta károsodás pontosan?
    Talaj és növénymonitoring eszközök segítségével, valamint terméshozam-összehasonlító elemzésekkel.
  3. Mennyibe kerül átlagosan egy hatékony védekezési rendszer kiépítése?
    1 000-5 000 EUR/ha beruházás, amely a terméskiesés csökkenése miatt hosszú távon megtérül.
  4. Milyen egyszerű megoldásokat alkalmazhatok kicsi gazdaságra?
    Árnyékoló ponyvák, közös öntözőrendszerek használata és fajtakiválasztás már nagyban segítheti a védekezést.
  5. Lehet-e teljesen megszüntetni a hőstressz hatását?
    Nem, de jelentősen csökkenthető és kezelhető hatékony stratégiákkal.
  6. Mitől függ a védekezések hatékonysága?
    A pontos időzítésen, rendszerességen és a kombinált megoldások alkalmazásán múlik minden.
  7. Hogyan tanulhatok többet a helyi tapasztalatokról?
    Csatlakozz helyi gazdakörökhöz és szakmai képzésekhez, ahol megosztják a sikeres gyakorlatokat!

Most, hogy ismered, mikor és hogyan csökkentsd hatékonyan a hőmérséklet stressz okozta termésveszteséget, nyugodtabb szívvel vághatsz neki a szezonoknak! 🌞🌱🌾

Gondolkodtál már azon, hogy a napsütötte nyári nap vagy a hűvös tavaszi reggel milyen hatással lehet a termés minőségére és a végső hozamra? A termés minőség és hőmérséklet kapcsolata valójában egy igen összetett, de elképesztően fontos összefüggés. Ebben a fejezetben mélyrehatóan elemezzük, hogyan hat a hőstressz hatása a termésre különböző hőmérsékleti viszonyok között, miközben bemutatunk konkrét gyakorlati összehasonlításokat, statisztikákat és kirívó példákat a való életből. És ne aggódj, a bonyolult témát könnyedén, beszélgetős hangnemben tárgyaljuk ki, hogy te is egyből érthetően ráérezhess a lényegre! 🍅🌽🌞

Mi történik a terméssel különböző hőmérsékleti szinteken? – Részletes összehasonlító elemzés

A mezőgazdasági termés és környezeti tényezők viszonya olyan, mint egy finomhangolt tánc: ha a hőmérséklet nem megfelelő, a növények „lépései” összezavarodnak, és a teljesítmény drasztikusan romlik. Nézzünk meg három jellemző hőmérsékleti kategóriát, és az ezekhez kötődő termésminőségi és mennyiségi eltéréseket!

Hőmérsékleti tartományÁtlagos napi maximális hőm. (°C)Terméshozam változása (%)Termés minőség jellemzőiJellegzetes növényfajok reakciójaMegjegyzés/ Kihívás
Optimális hőmérséklet18 – 25°C±0%Magas cukortartalom, nagy szemméret, vibráló szín 🌟Kukorica, búza, paradicsom, alma – jó termésminimumokIdeális termesztési zóna, kevés stressz
Mérsékelt hőstressz26 – 33°C-10% – -25%Enyhén csökken a cukortartalom, szemek kisebbek, héj vékonyabbBúza és kukorica sérülékenyebb, paradicsom alakja torzulhatMeg kell kezdeni a védekezést, mert a terméshozam már csökken
Súlyos hőstressz34°C felett-30% – -60%Súlyos minőségromlás: repedezett héjak, vízhiányos gyümölcsök 🍂Paradicsom, kukorica, szója érzékenyek, búza virágzása nagy veszélybenMagas kockázat, akut védekezési stratégiák szükségesek

Ez a táblázat világosan megmutatja, hogy a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség nem csak a mennyiségről szól, hanem az egész termény minőségének jelentős romlásáról. Vegyük például a paradicsomot: az optimális környezetben ragyogó piros, húsos gyümölcsöket terem, míg 35°C fölött a termések kisebbek, színük megfakul, és a víztartalom jelentősen csökken. Ez olyan, mintha egy ügyes kézműves műhelyből egyre silányabb minőségű termékek szivárognának ki.

Mik az előnyök és hátrányok különböző hőmérsékleti viszonyok között? 🌡️

#profik# az optimális hőmérsékletű termesztésben:

#hátrányok# mérsékelt és súlyos hőstressz esetén:

Konkrét példák a hőstressz hatása a termésre különböző kultúrákban

Vegyük példának a magyarországi kukorica termesztést. Egy 2021-es kísérleti adatsor azt mutatta, hogy a 25°C átlaghőmérsékletű időszakban a termésátlag 9 t/ha volt, míg 33°C átlaghőmérsékleten ez 6 t/ha-ra esett vissza, azaz 33%-os csökkenés figyelhető meg. Ez komoly különbség!

Ezzel szemben a szőlőtermesztésben az optimális hőmérséklet 18–28°C között mozog, és a hőstressz hatására a szőlő ropogóssága és savtartalma csökken, ami a bor minőségét rontja. Egy 2022-es Tokaji szakértői vizsgálat szerint a melegebb nyarak 20%-kal csökkentették a bor savasságát, ami a termék elvesztett karakterét eredményezte. 🍇

Tények és statisztikák a mezőgazdasági termés és hőmérséklet kapcsolatáról

Mítoszok és tévhitek – mit gondolnak, és mi az igazság? 🤔

Mítosz 1:"A hidegebb nyár jobb termést hoz minden kultúrának." Nem igaz! Egyes növények, például a kukorica, a paradicsom és bizonyos gabonák az optimális hőmérsékletnél alacsonyabb hőfokon is szenvednek, így a túl hideg időszak is problémát okozhat.

Mítosz 2:"A hőstressz csak a terméshozamot rontja, de a minőségére nincs hatása." Ez tévedés! A minőségromlás – például a gyümölcs keménysége, ízvilága, kinézete – az egyik legkritikusabb tényező, amit figyelembe kell venni.

Mítosz 3:"Nem lehet tenni semmit a hőmérséklet stressz okozta termésveszteség ellen." Az igazság az, hogy sok modern technológia és módszer létezik, amelyekkel enyhíthetjük a hatásokat, ahogyan az előző fejezetekben is részleteztük.

Hogyan alkalmazható mindez a gyakorlatban? – Lépések a mindennapokban

Képzeld úgy, hogy a mezőgazdasági termelés egy sakkjátszma, ahol minden lépést előre meg kell tervezni. Íme, hogyan hasznosíthatod az összehasonlító elemzés tapasztalatait:

  1. 🔍 Mérd rendszeresen a helyi hőmérsékleti adatokat és vizsgáld a termés változását.
  2. 🌱 Választ ki és ültess olyan növényfajtákat, melyek az adott hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodnak.
  3. 💧 Alkalmazz precíziós öntözést és árnyékoló technológiákat a hőmérséklet stressz csökkentése érdekében.
  4. 📊 Készíts összehasonlító statisztikákat több szezon eredményeiből, így tovább finomíthatod a gazdálkodás módszereit.
  5. 👩‍🌾 Tanulj és ossz meg tapasztalatokat szakmai közösségekben.
  6. ⚙️ Használj hőstressz-monitoring eszközöket azonnali információkért.
  7. 🌞 Ne feledd, hogy a fenntartható megoldások mindig a legjobb hosszú távú befektetések!

Ismert szakértők véleménye a termés minőség és hőmérséklet témakörében

Dr. Szabó Gergely agrárkutató így fogalmaz: „A mezőgazdaság jövője abban rejlik, hogy megértsük és kezeljük a hőmérséklet stressz növénytermesztés során fellépő hatásait. Az összehasonlító elemzések segítenek felismerni, mikor és milyen mértékben kell beavatkozni a termés megóvása érdekében.” Ez az egész tudományos megközelítés alapja, mely a gyakorlati gazdálkodóknak is óriási segítséget jelent.

Prof. Nagy Erika bioklimatológus szerint: „A hőstressz elkerülhetetlennek tűnik az éghajlatváltozás tükrében, de az innovatív mezőgazdasági megoldások és a folyamatos kutatás hozzájárul a káros hatások mérsékléséhez, növelve a termés stabilitását és minőségét.” Ez egy igazi inspiráló üzenet a mezőgazdasági szakemberek és termelők számára.

Gyakran ismételt kérdések a termés minőség és hőmérséklet kapcsolatáról

  1. Milyen hőmérsékleti tartományban érhető el a legjobb termésminőség?
    A 18–25°C közötti hétköznapi maximum hőmérsékletek ideálisak, ahol a cukortartalom, színek és méret is optimális.
  2. Hogyan befolyásolja a hőstressz hatása a termésre a különböző növényfajokat?
    A különböző növények eltérően reagálnak: a paradicsom és kukorica érzékenyebb, míg pl. a rizs egy kicsit ellenállóbb a magas hőmérsékletnek.
  3. Milyen gyakorlati lépésekkel mérsékelhető a hőstressz hatása?
    Árnyékolás, precíziós öntözés, fajtanemesítés és napi időjárásfigyelés a leghatékonyabb módszerek.
  4. Van-e összefüggés a termés minősége és a hőmérsékleti stressz hossza között?
    Igen, a hosszabb ideig tartó magas hőmérséklet sokkal károsabb, különösen a virágzási szakaszban.
  5. Milyen statisztikai adatokat érdemes figyelni a mezőgazdasági termés és hőmérséklet vizsgálatakor?
    Hőmérséklet alakulása, terméshozam változás, minőségi paraméterek és kártevő megjelenés aránya.
  6. Mi a legnagyobb tévhit a termés minőség és hőmérséklet viszonyával kapcsolatban?
    Hogy csak a mennyiség csökken, és a minőség változatlan marad, ami sajnos nem igaz.
  7. Hogyan használhatók az összehasonlító elemzések a gazdálkodásban?
    Segítenek a növényfajták kiválasztásában, védekezési stratégiák kialakításában, valamint a termesztési körülmények optimalizálásában.

Most, hogy képet kaptál a termés minőség és hőmérséklet bonyolult, mégis meghatározó kapcsolatáról, könnyebben be tudod illeszteni a gyakorlatodba azokat a megoldásokat, amelyekkel a hőstressz hatása a termésre minimálisra csökkenthető. Vágj bele bátran a termelésbe – a tudás a legnagyobb tőkéd! 🚜🌾🌞

Hozzászólások (0)

Hozzászólás írása

A hozzászólás írásához regisztrált felhasználónak kell lennie.