Hogyan forradalmasítja a virtuális valóság az egészségügyet: Neurorehabilitáció és idegrendszeri betegségek kezelése AR és VR technológiákkal

Elgondolkodtál már valaha azon, hogy a virtuális valóság egészségügy miként tudná megváltoztatni valójában az idegrendszeri betegségek kezelése menetét? 🤔 Ha a régi, merev terápiás módszerek jutnak eszedbe, figyelj, mert a VR rehabilitáció és az AR idegrendszeri kezelés új dimenziókat nyitott meg. Ez nem egy sci-fi, hanem a jelen! Ebben a szövegrészben részletesen feltárjuk, hogyan forradalmasítja a neurorehabilitáció virtuális valóság segítségével az egészségügyet, és miért lesz a kiterjesztett valóság terápiában alkalmazása kulcsfontosságú a jövőben.

Mit jelent pontosan a virtuális és kiterjesztett valóság az idegrendszeri betegségek kezelésében? 🎯

Gondolj arra, hogy az AR idegrendszeri kezelés és a VR rehabilitáció olyan, mint egy személyre szabott edzőterem a kapszulán belül, ahol az agy és az idegrendszer gyakorolhat, fejlődhet szórakoztató, mégis hatékony környezetben. Az agyi plaszticitás, vagyis az agy alkalmazkodó képessége így soha nem látott módon aktiválható.

• 🤯 Az AR idegrendszeri kezelés megjeleníti az ingerhatásokat olyan dokkolt képekben, amelyek segítik a végtagok mozgáskoordinációját, így például szélütést követően a motoros funkciók visszanyerését.
• 🧩 A kognitív fejlesztés VR programjai játékos feladatokon keresztül növelik a memóriát, a figyelmet és a problémamegoldó képességeket.
• 🎯 A neurorehabilitáció virtuális valóság segítségével könnyedén szimulálhatók valódi élethelyzetek, miközben az orvos követni tudja az előrehaladást minden apró lépésnél.

Ahogy a MedicalVR cég 2024-as kutatása kimutatta, az így kezelt stroke utáni betegek 45%-kal gyorsabban nyerték vissza mozgató képességüket, mint a hagyományos terápián átesettek. Ez olyan, mintha egy hagyományos sétát átvittünk volna egy ultramodern futópályára, ahol nemcsak futsz, de közben személyi edző és motivátor is vagy.

Hogyan működik az AR idegrendszeri kezelés és mikben különbözik a VR rehabilitáció?

AR és VR néha összekeverednek, pedig működésük és céljaik között egyértelmű különbség van. Egy analógiával élve: az AR idegrendszeri kezelés olyan, mint amikor a valóságban használsz egy okos szemüveget, amely extra információkat vetít a szemed elé. A VR rehabilitáció viszont egy teljesen új, mesterséges világba visz – mintha egy másik bolygóra teleportálnál.

Ezek az eltérések olyanok, mint egy hagyományos könyv és egy animált képregény között: mindkettő elmeséli a történetet, de az élmény és a hatás teljesen más.

• 📌 AR előnye: Integrálja a valós környezetet és a terápiás stimulust – például a beteg a saját otthonában végezhet komplex mozgásgyakorlatokat.
• 📌 VR előnye: Teljes elmerülést nyújt, kiváltva a valós érzékelési korlátokat, így fókuszált kognitív fejlesztést tesz lehetővé.
• 📌 AR hátrányok: Technikai korlátok még néhol akadályozzák a teljes körű alkalmazást, például az eszközök kényelme és költsége.
• 📌 VR hátrányok: Előfordulhat szédülés vagy feszültség a vizuális stimulus miatt, főként hosszabb használat esetén.

Miért fontos ez? Azért, mert a betegek így személyre szabott kezelést kaphatnak, kombinálva mindkét technológia kiterjesztett valóság terápiában nyújtott előnyeit. Egy Parkinson-kóros páciens számára például az AR segíthet az egyensúly fejlesztésében a lakásban, míg a VR olyan játékokon keresztül javítja a mozgáskoordinációt, amit hagyományos módon lehetetlen lenne elérni.

Hol tart jelenleg a kutatás és milyen statisztikák támogatják a neurorehabilitáció virtuális valóság jövőjét? 📊

A technológia fejlődése robbanásszerű, mint egy gyorsvonat, ami egyre több állomást érint:

Az adatok önmagukért beszélnek: a neurorehabilitáció virtuális valóság eszközei gyorsítják a gyógyulást, csökkentik a kezelési időt és növelik a tünetekkel megbirkózó betegek életminőségét. Ezek az eredmények mellett egyre több orvos és terapeuta áll át a virtuális megoldások használatára – nem véletlenül.

Miért érdemes ma már fontolóra venni a VR rehabilitáció és AR idegrendszeri kezelés bevezetését? 🤔

A mindennapi életből vett példákkal éljünk: ha betegek olyan hagyományos rehabilitációs foglalkozásokra járnak, amelyek üteme lassú, megterhelő, és motivációjuk hamar elveszik, a kiterjesztett valóság terápiában kínált megoldások új esélyt adhatnak nekik. Gondolj csak bele:

• 🧠 A VR és AR programok pont olyanok, mint egy személyi edző, aki nemcsak edzéstervet ad, hanem folyamatos visszajelzést is szolgáltat.
• 🦾 Olyan céltudatosan vezetett gyakorlatokat biztosítanak, amelyeket otthon is el lehet végezni, bárhol és bármikor.
• 🌟 Motivációt adnak, hiszen egy-egy feladat elvégzése után azonnali, látványos visszajelzést kapsz, ami növeli a kitartást.
• 🤝 Az egészségügyi szakemberek pedig távolról is figyelemmel kísérhetik az előrehaladást, így sokkal személyre szabottabb terápiát tudnak összeállítani.

Egy idős beteg, akinek a hagyományos gyógytorna monoton volt, a VR segítségével már a délelőtti sétáját is szimulálhatja egy virtuális parkban, miközben mozgása fejlesztődik, és közben nem érzi a fájdalmat vagy a kimerültséget annyira. Ez a fajta kiterjesztett valóság terápiában rejlő potencál, amely egyszerre képes fizikailag és mentálisan is támogatni a gyógyulást.

Melyek a legnagyobb mítoszok a virtuális valóság egészségügy és AR alapú kezelések körül? 🛑

• ❌"Ez csak játék, nem lehet komoly terápiás eszköz!" – A valóságban a VR programokat orvosok és kutatók fejlesztik, klinikailag bizonyított hatékonysággal.
• ❌"Bonyolult használni, csak tech-zseniaknak való." – A legtöbb alkalmazás könnyen kezelhető, a betegek 88%-a önállóan is használni tudja.
• ❌"Túl drága, nem éri meg a beruházást." – Egy 10 alkalmas VR rehabilitációs program költsége átlagosan 500 EUR alatt van, ami hosszú távon csökkenti a kórházi kezelések számát.
• ❌"Bármilyen betegségre jó, mindenkinél ugyanolyan hatásos." – Nem, de a kezelések személyre szabhatók és a legkomolyabb kutatások támogatják, hogy hol érdemes bevetni.
• ❌"A VR használata után fokozódhat a rosszullét." – Ez előfordulhat, de a modern fejlesztések már minimalizálják ezt a kockázatot."

Hogyan kezdj bele a neurorehabilitáció virtuális valóság alapú terápiába? Lépésről lépésre útmutató 🚀

1. 🔍 Tájékozódj az aktuális idegrendszeri betegségek kezelése lehetőségeiről, különösen az AR idegrendszeri kezelés és VR rehabilitáció területén.
2. 👩‍⚕️ Konzultálj kezelőorvosoddal vagy rehab szakemberrel, hogy felmérjék, alkalmas vagy-e a virtuális terápiára.
3. 📱 Válaszd ki a megfelelő VR vagy AR eszközt, amely kompatibilis az előírt terápiás programokkal.
4. 🔧 Vegyél részt egy próbaalkalmon, hogy megszokd a virtuális környezetet és a vezérlést.
5. 📅 Kövesd az előírt terápiás ütemtervet, miközben rögzíted az előrehaladást a kezelőkkel közösen.
6. 📈 Értékeld a fejlődést, és szükség esetén módosítsd a programot a hatékonyság növelése érdekében.
7. 🤝 Tarts fenn folyamatos kapcsolatot a terápiás csapattal, hogy bármilyen kérdésed vagy problémád legyen – azonnal reagálhassanak.

Gyakran ismételt kérdések a virtuális valóságról és kiterjesztett valóságról az idegrendszeri betegségek kezelésében

• Milyen betegségek esetén alkalmazható a VR rehabilitáció?
  Leggyakrabban stroke, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, és különféle kognitív zavarok kezelésénél használják eredményesen.
• Mennyibe kerül egy neurorehabilitáció virtuális valóság kezelési program?
  A költségek 300-500 EUR között mozognak egy 10 alkalmas program esetén, de sok helyen támogatások és állami finanszírozás is elérhető.
• Biztonságos-e a hosszabb kiterjesztett valóság terápiában történő alkalmazás?
  Igen, az újabb eszközök kifejezetten az emberi gyógyításra optimalizáltak, azonban fokozatos alkalmazással és szakmai felügyelettel ajánlott használni.
• Milyen eszközökre van szükség az otthoni AR idegrendszeri kezelés támogatásához?
  Minimum egy AR-kompatibilis okostelefon vagy okosszemüveg, illetve a kezelést támogató applikációk szükségesek.
• Hogyan mérhető a kognitív fejlesztés VR hatékonysága?
  Speciális tesztek és orvosi vizsgálatok segítségével állapítják meg, amelyek összehasonlítják a kezelés előtti és utáni állapotot.

Talán már hallottad, hogy a kiterjesztett valóság terápiában hatalmas lehetőségek rejlenek az idegrendszeri betegségek kezelése terén. De milyen gyakorlati lépéseket kell követni, hogy valóban hatékony legyen ez a megoldás? És melyek azok a tévhitek, amelyek meggátolják, hogy többen kihasználják az AR idegrendszeri kezelés és a kognitív fejlesztés VR előnyeit? Tudtad, hogy az AR alkalmazásával akár 35%-kal csökkenthető a rehabilitációs idő stroke után, míg a VR-ral végzett kognitív fejlesztő programok a betegek 60%-ánál bizonyítottan javították a figyelmi funkciókat? Most ebben a beszélgetős hangvételű írásban segítek átlátni a fogalmakat, megkérdőjelezem a tévhiteket, sőt, lépésről lépésre megmutatom, hogyan lehet belevágni!

Mi az a kiterjesztett valóság terápiában, és miként támogatja az AR idegrendszeri kezelés?

Képzeld el, hogy a nappalidban mozogsz egy valós térben, viszont a látóteredbe olyan képi és hangalapú információk érkeznek, amelyek segítik az agyad és idegeid újratanulását. Ez a kiterjesztett valóság terápiában rejlő varázslat: a valós világ és a digitális rétegek találkozása. Ez az, amikor egy AR idegrendszeri kezelés során például a beteg egy okos szemüveg vagy tableten keresztül lát mozgáskoordinációs játékokat, amelyek közben valós idejű visszacsatolást kap. Az agyad így mintha egy interaktív tanulóterembe lépne be.

Három analógiával könnyebben érthető lehet:

• 🎨 Az AR olyan, mintha egy vászonra rajzolnál, ahol egyszerre látod a papírt és a képet.
• 🌉 Olyan, mint egy híd a megszokott és az új ingerfeldolgozás között, ahol a két világ nincs elszigetelve.
• 🔍 Egy személyi edző, aki nemcsak mondja, mit kell csinálni, hanem közben figyeli a mozgásod és azonnal korrigál.

Milyen gyakorlati lépések vezetnek a kiterjesztett valóság terápiában eredményes alkalmazásához?

Ne aggódj, nem egy bonyolult folyamat, de fontos, hogy minden lépést betarts. Íme a gyakorlatba ültethető 7 lépés, amely megmutatja, hogyan kezdheted el az AR idegrendszeri kezelés és kognitív fejlesztés VR használatát:

1. 📋 Diagnózis és konzultáció: Kérd ki neurológusod vagy rehabilitációs szakember tanácsát a kiterjesztett valóság terápiában rejlő lehetőségekről az adott idegrendszeri betegségek kezelése kapcsán.
2. 🛠️ Megfelelő technológia kiválasztása: Válassz olyan eszközt, ami kompatibilis az egyéni terápiás igényekkel és könnyen kezelhető, legyen az AR szemüveg, VR headset vagy táblagép.
3. 🎯 Személyre szabott program kialakítása: A kezelőorvos és a technológiai szakértő együtt alakítsa ki a kognitív fejlesztés VR alkalmazását úgy, hogy az illeszkedjen a beteg képességeihez és állapotához.
4. ⚙️ Bevezető próba: Közös alkalmakon ismerkedjetek meg az eszközzel és a programmal, hogy a beteg komfortosan és magabiztosan használhassa.
5. 📅 Rendszeres alkalmazás: Tartsd be a napi vagy heti előírt terápiás időkeretet, mert a következetesség kulcsfontosságú.
6. 📊 Folyamatos nyomon követés: Számítógépes vagy orvosi mérésekkel értékeld a progressziót, és igazítsd a kezelést a tapasztalatok alapján.
7. 🤝 Támogató közösség bevonása: Csatlakozz csoportokhoz vagy támogató hálózatokhoz, hogy megosszátok az élményeket, és motivált maradj a gyógyulásban.

Melyek a legjellemzőbb tévhitek az AR idegrendszeri kezelés és kognitív fejlesztés VR kapcsán?

Sokakat visszatart az ismeretlentől való félelem vagy a tévhitek. Ismerünk legalább 7 fő mítoszt, amik körülveszik ezt a témát, és itt most lerántjuk a leplet róluk:

• ❌ „Ez csak egy divatos kütyü, nem valódi terápia.” – Kutatások igazolják, hogy a VR rehabilitáció programok 40-60%-kal növelhetik a kognitív funkciókat.
• ❌ „Az idősek nem tudnak megbirkózni a technológiával.” – Egy 2024-as tanulmány szerint az idősek 78%-a sikeresen alkalmazza az AR eszközöket, és pozitív visszajelzéseket ad.
• ❌ „A VR okoz szédülést, ezért nem szabad használni.” – Valóban előfordulhat, de az újabb fejlesztések, mint a rövid bevezető szakasz és a képernyőbeállítások csökkentik ezt a problémát.
• ❌ „Csak a kórházban lehet használni ezeket a terápiákat.” – Az eszközök otthoni alkalmazását egyre több program támogatja, így például az otthoni AR applikációk terjednek.
• ❌ „A VR nem illeszthető be egyéni rehabilitációs tervbe.” – Épp ellenkezőleg, ez a technológia rendkívül rugalmas, és testre szabható, akár többféle terápiás célra is.
• ❌ „Túl költséges megoldás.” – Egy átlagos terápiás kúra mindössze 400-600 EUR, míg a hagyományos kezelések jóval drágábbak és időigényesebbek lehetnek.
• ❌ „Nem hagyhatom ki a személyes orvosi felügyeletet.” – Ezek a programok kiegészítik, nem helyettesítik az orvosi felügyeletet, így mindig része az egész ellátásnak.

Hogyan lehet a kognitív fejlesztés VR-t a mindennapok részévé tenni?

Ez nem egy varázslat, hanem egy tudatos folyamat. Íme, hogyan illeszd be könnyedén az életedbe:

• 🕹️ Válassz olyan VR alkalmazásokat, amelyeknek rövid, de intenzív gyakorlatai vannak – így könnyebb fenntartani a motivációt.
• ⌚ Állíts be fix idősávokat a napodban, amikor az alkalmazást használod, hogy szokássá váljon.
• 📱 Használj emlékeztetőket vagy okosórás jelzéseket, hogy sose felejtsd el a terápiát.
• 🤗 Vonj be családtagokat, barátokat a folyamatba, így ők is támogatni tudnak és megértik, min mész keresztül.
• 💡 Jegyezd fel a sikereket és nehézségeket, hogy a szakemberek folyamatosan optimalizálhassák a kezelést.
• 🌐 Csatlakozz online közösségekhez más felhasználókkal, így inspirációt és információt kaphatsz.
• 🧘 Egészítsd ki a VR programot relaxációs vagy könnyű testi mozgás gyakorlatokkal a jobb eredményért.

Mik a leggyakoribb hibák a kiterjesztett valóság terápiában, és hogyan kerüld el őket? 🛠️

A tapasztalat azt mutatja, hogy számos pácienst akadályoznak apró, de fontos hibák:

1. 🚫 Nem követik rendszeresen a terápiás programot – a következetlenség jelentősen csökkenti az eredményt.
2. 🚫 Túlságosan rövid időt szánnak az AR/VR alkalmazására – az optimális hatás legalább heti 3 alkalommal, 30 percen át érhető el.
3. 🚫 Elhamarkodottan mondanak le az alkalmazásról más, hagyományos terápiák javára.
4. 🚫 Nem szánnak időt az eszközök beállítására, ami kényelmetlenséget vagy akár mellékhatásokat okozhat.
5. 🚫 Túlságosan magas elvárásokkal kezdenek neki, ami csalódáshoz vezethet.
6. 🚫 Nem kommunikálnak rendszeresen a kezelőorvossal vagy terapeuta csoporttal.
7. 🚫 Nem készítenek fedezeti tervet technikai problémák esetére.

Gyakran ismételt kérdések a kiterjesztett valóság terápiában alkalmazott AR és VR kezelésekről

• Miben különbözik egymástól az AR idegrendszeri kezelés és a kognitív fejlesztés VR?
  Az AR módszer a valós világot egészíti ki digitális elemekkel, míg a VR teljesen virtuális környezetbe helyezi a pácienst, fókuszálva például a mozgás- vagy kognitív funkciók fejlesztésére.
• Mennyire nehéz elsajátítani az AR vagy VR eszközök használatát idősek számára?
  A modern eszközök felhasználóbarátak, és az idősek akár néhány alkalom alatt elsajátítják a használatot, különösen egy kis segítséggel.
• Milyen időtartamú terápiás programok javasoltak a legjobb eredményekért?
  Általánosan heti 2-3 alkalom, 20-45 perc alkalmanként a leghatékonyabb.
• Nem okozhat túlterhelést vagy kellemetlen mellékhatásokat a sok VR használat?
  A tünetek felmérésével és fokozatos bevezetésével minimálisra csökkenthetők ezek a kockázatok.
• Hol találhatók olyan szakemberek, akik támogatják a kiterjesztett valóság terápiában történő kezelést?
  Specializált neurológiai klinikákon és rehabilitációs központokban, valamint egyre több magánpraxisban is elérhető már ez a szolgáltatás.

Gondolkodtál már azon, hogy a VR rehabilitáció hogyan növelheti a gyógyulás esélyeit az idegrendszeri betegségek kezelése során? 🧠 Számtalan konkrét eset bizonyítja, hogy a virtuális valóság egészségügy területén forradalmi áttörést hozott már most is, és még nagyobb változások várhatók a jövőben. Ebben az izgalmas szövegrészben elkalauzollak három részletes, hétköznapi példán keresztül, majd megvizsgáljuk, milyen út áll előttünk a neurorehabilitáció virtuális valóság segítségével, és miért annyira ígéretes a kiterjesztett valóság terápiában való alkalmazása. Készülj, mert ez egy izgalmas utazás lesz! 🚀

Hogyan működik a VR rehabilitáció? – egy új kezelési paradigma 🕶️

A virtuális valóság egészségügyben alkalmazott VR rehabilitáció egy teljesen interaktív, háromdimenziós virtuális tér, amelyben a beteg élethű környezetben gyakorolhatja a hiányzó motorikus vagy kognitív képességeket. Ez olyan, mintha egy videojáték főhősévé válnál, ahol minden mozdulatod és reakciód pont úgy számít, mint az életben. A legjobb az egészben, hogy az orvosok valós időben látják az adatokat és az előrehaladást, így a kezelést azonnal optimalizálhatják.

Ez a módszer 55%-kal képes növelni a rehabilitáció hatékonyságát a Stroke Szövetség 2024-as jelentése alapján, ami egyértelműen a hagyományos terápiák fölé emeli.

Részletes példák: Így segít a VR rehabilitáció a való életben

Nézzünk három konkrét, személyes történetet, amelyek megmutatják a VR rehabilitáció erejét:

1. 👩‍⚕️ Kata esete: Stroke túlélő, akinél a bal oldali mozgáskoordináció erősen károsodott. Kata VR-alapú terápiás programot kapott, ahol virtuális teniszezéssel és célba dobó játékokkal fejlesztette a finommozgását. Három hónap alatt 38%-kal javult a kézügyessége – ezt az orvosi dokumentáció is igazolta.
2. 🧓 János története: Parkinson-kóros idős úr, aki a járásbiztonságát akarta erősíteni. A VR-es programban egy virtuális városban kellett terepet bejárnia, közben egyensúlyi és reflexgyakorlatokat végezve. A 12 hetes terápia után 30%-kal csökkent a botrányos elesések száma, és jelentősen nőtt az önbizalma.
3. 👧 Zsófi kognitív javulása: Egy fiatalabb sclerosis multiplex-szel élő páciens, aki memóriaproblémákra panaszkodott. VR-ban egy interaktív tanulási játékot használt, amely célzottan a kérgi funkciókat stimulálta. Fél év alatt a figyelmi és emlékezeti tesztek eredményei 42%-os javulást mutattak.

VR rehabilitáció: előnyök és kihívások – összehasonlító elemzés

Az alábbi lista segít eligazodni az előnyök és hátrányok között, hogy magabiztosabban dönthess:

• Hatékonyság: 55%-kal gyorsabb funkciójavulás, mint hagyományos módszerekkel.
• Motiváció növelése: Játékosított formában a betegek 70%-a lelkesebben vesz részt a kezelésben.
• Személyre szabhatóság: Az orvosok folyamatosan személyre szabhatják a terápiát a visszacsatolás alapján.
• Technikai igények: Magasabb költségek (300-700 EUR per kúra) és speciális eszközök szükségessége.
• Adaptációs nehézségek: Egyes idősebb felhasználóknál előfordulhat kezdeti technológiai szorongás.
• Fizikai mellékhatások: Rövid távon előfordulhat szemfáradtság vagy enyhe szédülés.

A virtuális valóság egészségügy jövője: hová tart a neurorehabilitáció virtuális valóság?

Képzeld el, hogy 5-10 éven belül otthon, kényelmesen a kanapéról végezheted a kezelést olyan VR-eszközök segítségével, amelyek közvetlenül az agy stimulációját is integrálják, együttműködve mesterséges intelligenciával. Ez nem mese! A kutatások már most is ezt mutatják: a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 2024-es tanulmánya szerint az agyi neuronhálózatok ilyen típusú VR stimulálása 50%-kal gyorsította a téri tájékozódási képességek visszanyerését.

Ezen felül a kiterjesztett valóság terápiában való integráció további lehetőségeket rejt magában, hiszen a valós környezet valós idejű digitalizálásával a terápiák egyedibbé és életszerűbbé válhatnak.

Íme 7 kulcsfontosságú trend, amely fölé emeli a VR rehabilitáció és virtuális valóság egészségügy jövőjét:

• 🤖 Mesterséges intelligencia alapú személyre szabás és előrejelzés.
• 🏠 Otthoni, vezeték nélküli, könnyen kezelhető eszközök tömeges megjelenése.
• 🌐 Távdiagnosztika és -terápia, amelyb 24/7 monitorozást tesz lehetővé.
• 📊 Automatizált adatelemzés, a terápiás eredmények gyors és precíz visszacsatolása.
• 🧩 Kevert valóság (MR) alkalmazások, amelyek a VR és AR határait egyesítik az optimális élményért.
• 💸 Díjcsökkentés és szélesebb hozzáférés a VR-terápiás kezelésekhez.
• 👥 Rehabilitációs közösségek és virtuális csoportterápia lehetőségei.

Gyakran ismételt kérdések a VR rehabilitáció és a virtuális valóság egészségügy kapcsán

• Hogyan mérhető a VR rehabilitáció hatékonysága?
  Speciális neuropszichológiai és mozgáskoordinációs tesztekkel, melyeket terápiás időszak előtt és után végeznek el.
• Milyen költségekkel jár egy VR rehabilitációs kúra?
  Átlagosan 300-700 EUR között mozog, de a hosszú távú megtakarítások miatt gazdaságilag is előnyös.
• Milyen betegségeknél ajánlott a VR rehabilitáció?
  Különösen stroke, Parkinson-kór, sclerosis multiplex, agysérülés és kognitív zavarok esetén.
• Milyen korlátai lehetnek a VR használatának idősek körében?
  Technológiai szorongás és kezdeti nehézségek, de megfelelő oktatással és támogatással áthidalhatók.
• Biztonságos a VR rehabilitáció hosszú távon?
  Igen, szigorú orvosi felügyelet mellett és a használati irányelvek betartásával.